Ugrás a tartalomra

Kastélyépületek

Nagykastély

Nagykastély


A Nagykastély az épületegyüttes legjelentősebb, építészetileg legértékesebb épülete. Építéstörténeti elemzése ugyanakkor azt mutatja, hogy korántsem volt mindig ilyen szerkezetű ez az épület. A 18. század közepén feltehetőleg a jelenlegi Nagykastély helyén egy szerényebb “L” alaprajzú udvarház állt. Ekkor még biztosan nem épült ki mai formájában a Kiskastély, a majorsági épületek is alig jelentek meg. 

A 19. században újabb átépítések következtek, ezek egy része biztosan összefüggött azzal, hogy a Prónay család lett a kastély birtokosa. Már állt a Nagykastély “U” alakú épülettömbje és egy épület a Kiskastély helyén is, bár ez még nem a mai négyzetes alaprajzot mutatja. Ugyanakkor a 20. századi állapotoktól lényegesen megkülönböztette ezt a helyzetet a majorsági épületek jelentős kiterjedése. Ezek az épületek mintegy körbevették a Nagykastély mögötti udvart, egységes építészeti megoldást létrehozva. 

A Prónay család építő tevékenységének eredményeképpen jött létre a 19. század végén az az építészeti forma, ami ma is jellemzi a kastélyegyüttest. A Nagykastély, a Kiskastély, a majorsági épület első része és az őrház is egységes megjelenést mutattak, magas tetőformájuk, homlokzati kiképzésük a Nagykastély jellegzetes vonásait ismételte. Az épület mai formájában a település főutcája felől nézve reprezentatív homlokzatával, az épülethez felvezető lépcsősorral és az előtte elhelyezkedő kis tavacskával valóban kastély jellegű megjelenést biztosít. 
 

Prónay szalon


Hátsó homlokzata “U” alakú formát mutat, és ennek a belső kis udvarnak a folytatása a Kiskastély és a majorsági épület által közbezárt kertrész is. A homlokzat kialakítása a barokk és neobarokk kastélyok formáját követi, viszonylag egyszerű építészeti megoldásokkal. Az épület belső szerkezete, alaprajzi elrendezése is viszonylag egyszerű, a rezidencia funkciónak megfelelően alakították ki. A bejáratnál, a kis négyszögletes belső udvar felőli oldalon “U” alakban végigfut egy belső folyosó. Részben erről nyílnak az egyes helyiségek, termek, kapcsolatot biztosítva a kastély egyes részei között. A bejárattal szemben található a központi nagy terem ajtaja. Ez a szalon az épület legreprezentatívabb helyisége. Ezt hangsúlyozza az is, hogy nagyméretű ablakai a tóra és a kastélykertre néznek, a falu főutcájára is rálátást biztosítva. Innen, a terem középtengelyéből nyílik kijárat a teraszra is, mintegy a kert felé kitágítva a szalont. Ebből a nagyteremből mindkét irányban egymásba nyíló kisebb helyiségek, szobák vannak felfűzve. Ez a forma a barokk kastélyok jellegzetes megoldása, a nyitott ajtókon keresztülnézve szobák sorát láthatjuk egyszerre, még akkor is, ha egy kisebb kastélyépületről van szó. A kastély mai berendezése csak visszaidézni tudja az újkori rezidencia egykori fényét. A II. Világháború után az eredeti berendezés sajnos elpusztult, vagy eltűnt. 

Az utolsó helyreállításokat követően ugyanakkor olyan berendezés került ezekbe a helyiségekbe, amelyek összhangban vannak a Nagykastély építészeti megjelenésével, és annak mostani funkciójával. A berendezés lehetővé teszi, hogy a jelenlegi tulajdonos mint reprezentatív cégközpontot használhassa azt, és rendezvények, konferenciák, előadások, szemináriumok, képzések megtartását is megengedi. Igényes kialakítása miatt ugyanakkor más típusú események, esküvők, családi és baráti ünnepségek helyszíne is lehet, és a látogatók számára feleleveníti a kastély egykori fénykorának hangulatát.

Borospince

Prónay-kastély borospince


A Nagykastély alatt húzódó, több részből álló és több építési korszakot is reprezentáló pincerendszer ugyancsak megújult a 2010-11-es átalakításkor. Az enyhén lefelé lejtő, kőboltozatos folyosón keresztül jutunk a legrégebbi pincerészbe. A jobb oldali, ugyancsak kő boltozatos pincerész az egész rendszer legmélyebb helyisége, így kiválóan alkalmas bortárolásra. Alsópetény ma nem tartozik a jelentősebb bortermelő területek közé, ám ásatások leletei bizonyítják, hogy Badacsony környékén már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra létezett, sőt, feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken.

Boraink innen, a Badacsonyi borvidékről származnak, a hosszan elnyúló Örsi-hegy lejtőjéről. A páratlan panorámájú, bazaltos talajú Csendes dűlőn terem a zamatos Olaszrizling, a könnyed Hárslevelű és az üde Szürkebarát, valamint az úri bor, avagy a nemesek nedűje, a kuriózum Kéknyelű, hazánk legegyedibb, kizárólag ezen a borvidéken termő bora. A pince tehát nemcsak a kastélyhoz kapcsolódó rendezvényeknek ad otthont, hisz a pincerendszer hosszú folyosója, a boltozatot kiemelő modern megvilágításával ideális helyet biztosít nagyobb csoportok számára egy pincelátogatásra, borkóstolásra, az oldalszárny boltozatos helyisége pedig kisebb társaság számára nyújt kényelmes helyet étkezésre és borfogyasztásra, de kiváló tárolóhelyet biztosít minőségi borok elhelyezésére. 
A megújult pince így a Nagykastély új funkcióval ellátott, reprezentatív részévé vált.

Kiskastély

Kiskastély


A neobarokk stílusjegyeket magán viselő Kiskastély négyzetes alaprajzú, szabadon álló, pince nélküli építmény. Építészeti különlegessége az, hogy lakóegységeit a négyzet alakú, zárt belső díszudvar (átrium) köré szervezték. Az antik átriumos épületeknél az ablakok leggyakrabban a belső udvar felé nyíltak, a Kiskastély esetében azonban a négy külső homlokzaton vannak az ablakok. A belső udvar így elsősorban az épület egyes részei, helyiségei közötti kapcsolatot biztosította. 1996-ban fedték le gúla formájú, acélszerkezetű üvegtetővel az átriumot, hogy fűthető belső lakóteret nyerjenek. Ezzel az épület belső része teljesen új jelleget kapott, három önálló lakosztályt lehetett kialakítani, amelyet ez az üvegtetős tér kapcsol össze. Ezek a 2010-11-es helyreállítás nyomán reprezentatív szálláshelyként funkcionálnak. 

A Kiskastély berendezése is elpusztult, így a mai bútorok és használati tárgyak csak visszaidézni tudják az épület egykori hangulatát

 

KÉRJE AJÁNLATUNKAT! Ajánlatkérés